| JanuĂĄr |
TĂ©lhĂł / Fergeteg hava / Nagy Boldogasszony hava |
|
A tĂ”zsgyökeres itĂĄliai isten, Janus utĂĄn nyerte nevĂ©t, akit a szerencsĂ©s kezdet istenekĂ©nt tiszteltek. A hĂvĂ”k ĂșjĂ©vkor kalĂĄcsot tettek Janus oltĂĄrĂĄra, e napon kerĂŒltek minden veszekedĂ©st s kölcsönösen jĂłt kĂvĂĄntak egymĂĄsnak. Csak Kr. e. 153-tĂłl kezdve lett januĂĄr az Ă©v kezdete, azelĂ”tt a tizenegyedik hĂłnapnak szĂĄmĂtott. E hĂłnapban a Nap a VĂzöntĂ” jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| FebruĂĄr |
Télutó / Jégbontó hava / BöjtelÔ hava |
|
NevĂ©t a rĂ©gi latin Februus istentĂ”l nyerte, kinek tiszteletĂ©re e hĂł 15-Ă©n tartottĂĄk a dies februatust, az Ă©lĂ”kre nĂ©zve tisztĂtĂł, a halottakra nĂ©zve pedig engesztelĂ” ĂŒnnepsĂ©geket; amikor is a Palatinus papjai februummal (szĂjjal) verdestĂ©k a fĂ©rjes asszonyokat, mert hitĂŒk szerint ez ĂĄldĂĄst hozott a hĂĄzassĂĄgra. A februĂĄr eredetileg hiĂĄnyzott a rĂ©gi tĂzhĂłnapos rĂłmai Ă©vbĂ”l; Numa Pompilius fĂŒggesztette hozzĂĄ. A Nap a Halak jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| MĂĄrcius |
TavaszelÔ / Kikelet hava / Böjtmås hava |
|
Julius Caesar Ăłta az Ă©vnek harmadik hĂłnapja, azelĂ”tt az elsĂ” volt. Marsnak szenteltĂ©k Ă©s rĂłla neveztĂ©k el. Vele kezdĂ”dik a tavasz. NĂĄlunk az 1848-as ifjĂșsĂĄg tette emlĂ©kezetessĂ© 15. napjĂĄt, a hĂres 12 ponttal Ă©s a Talpra magyarral. A Nap a Kos jegyĂ©be Ă©s az egyenlĂtĂ”be lĂ©p, amivel egyidej?leg ĂĄll be a tavaszi napĂ©j-egyenlĂ”sĂ©g is (20-22. között).
|
|
| Ăprilis |
Tavaszhó / Szelek hava / Szent György hava
|
|
A latin aperire (megnyitni) szĂłbĂłl szĂĄrmazik, mely Ovidius szerint a rĂŒgyek, a bimbĂłk Ă©s virĂĄgok tavaszi nyĂlĂĄsĂĄval ĂĄll vonatkozĂĄsban. Ăprilis csalfa Ă©s vĂĄltozĂ©kony jellegĂ» s ezzel fĂŒgg össze az elsejei "ĂĄprilis bolondja" nĂ©pszokĂĄs, amelyet a francia "poisson d'avril", az angol "April-fool", az olasz "Calandrino", a nĂ©met pedig "Aprilnarr" nĂ©ven nevez. A Nap a Bika jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| MĂĄjus |
TavaszutĂł / ĂgĂ©ret hava / PĂŒnkösd hava |
|
A hĂłnapot Maia istennĂ”nek szenteltĂ©k az antik vilĂĄgban, aki a föld termĂ©kenysĂ©gĂ©t oltalmazza. A nĂ©p szerelmes szĂvĂ» legĂ©nyei mĂĄjus elsejĂ©n "mĂĄjusfĂĄt" ĂĄllĂtanak kedvencĂŒk hĂĄza elĂ©*. E hĂłnap ĂŒnnepsĂ©gei - a majĂĄlisok - a tavasz Ă©s a nyĂĄr örömeinek szĂłlnak. A szerves Ă©let fejlĂ”dĂ©sĂ©nek ekkor van a tetĂ”pontja. A Nap az Ikrek jegyĂ©be lĂ©p.
Ma mår csak néhåny faluban él ez a népszokås.
|
|
| JĂșnius |
NyĂĄrelĂ” / Napisten hava / Szent IvĂĄn hava |
|
JunĂł-nak, a HoldistennĂ”nek hĂłnapja, aki a hĂĄzassĂĄg ĂĄltal megszentelt szerelem pĂĄrtfogĂłja, a csalĂĄdi ĂĄldĂĄs istenasszonya. Ă vĂ©di az asszonyokat, kiket egĂ©szsĂ©ggel Ă©s szĂ©psĂ©ggel ruhĂĄz föl. A mĂ»vĂ©szetben Ășgy ĂĄbrĂĄzoljĂĄk, mint a hĂĄzassĂĄg harmĂłniĂĄjĂĄban kifejlett nĂ”i szĂ©psĂ©get. Kedvenc madara a pĂĄva. JĂșniusban az Ă©jszakai fĂ©ltekĂ©n a leghosszabbak a nappalok Ă©s a Nap a RĂĄk jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| JĂșlius |
NyĂĄrhĂł / ĂldĂĄs hava / Szent Jakab hava |
|
Eredeti neve quintilis, minthogy a mĂĄrciussal kezdĂ”dĂ” rĂ©gi rĂłmai kalendĂĄriumban az ötödik hĂłnap volt. Csak Julius Caesar Ăłta, Ă©pp az Ă neve tiszteletĂ©re lett jĂșlius; a hatalmas imperĂĄtor szĂŒletĂ©si hĂłnapja. Caesart - a monda szerinte - leszĂșrta Brutus, birodalmĂĄnak alapköveit szĂ©tdĂșlta az idĂ”, de emlĂ©kĂ©t Ă©vezredeken ĂĄt megĂ”rizte a jĂșlius neve. E hĂłnapban mĂĄr a nappalok fogynak; a Nap az OroszlĂĄn jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| Augusztus |
NyĂĄrutĂł / Ăj kenyĂ©r hava / Kisasszony hava |
|
A rĂ©gi rĂłmai naptĂĄrban az Ă©v hatodik hĂłnapja - sextilis -, melyet azonban Octavianus Augustus csĂĄszĂĄr a tanĂĄcs ĂĄltal a maga nevĂ©re neveztetett. A nĂ©v augeo igĂ©re emlĂ©keztet, melynek jelentĂ©se: az orszĂĄg gyarapĂtĂłja. A kĂ©sĂ”bbi rĂłmai csĂĄszĂĄrok is viseltĂ©k e cĂmet, sĂ”t nĂ©ha nejeiket is megajĂĄndĂ©koztĂĄk vele (Augusta). E hĂłnapot a kĂĄnikula havĂĄnak tartjĂĄk Ă©s a Nap a SzĂ»z jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| Szeptember |
ĂszelĂ” / Földanya hava / Szent MihĂĄly hava |
|
A rĂ©gi rĂłmaiak hetedik hĂłnapja, innen neve: septem (hĂ©t). NĂĄlunk a kilencedik hĂłnap, a munkaszezon (tanĂtĂĄsi Ă©v) kezdete. PetĂ”fi szeptember vĂ©gĂ©n mĂĄr az elmĂșlĂĄs hangulatĂĄt Ă©rezte. Az elsĂ” Ă”szi harmincnapos hĂłnap, melynek 22-23. napjĂĄn a Nap a MĂ©rleg jegyĂ©be, egyĂșttal az Ă”szi napĂ©j-egypontba lĂ©p.
|
|
| OktĂłber |
ĂszhĂł / MagvetĂ” hava / Mindszent hava |
|
Nyolcadik hĂłnap volt a rĂłmaiaknĂĄl (octo), nĂĄlunk a tizedik hĂłnap. A 6. napjĂĄn a hĂ”si halĂĄlt halt aradi vĂ©rtanĂșkra emlĂ©kezĂŒnk. A Nap a SkorpiĂł jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| November |
ĂszutĂł / EnyĂ©szet hava / Szent AndrĂĄs hava |
|
A latin novem (kilenc) szĂłbĂłl, mert a rĂ©gi rĂłmai naptĂĄrban a kilencedik hĂłnap volt; nĂĄlunk a tizenegyedik. A Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©miĂĄt e hĂłnapban alapĂtotta SzĂ©chenyi IstvĂĄn grĂłf, a Nemzeti MĂșzeumot atyja, SzĂ©chenyi Ferenc grĂłf. A Nap a Nyilas jegyĂ©be lĂ©p.
|
|
| December |
TĂ©lelĂ” / Ălom hava / SzentkarĂĄcsony hava |
|
A Romulus ĂĄltal beosztott rĂłmai Ă©v tizedik hĂłnapja volt (decem). Amikor Numa a januĂĄrral Ă©s februĂĄrral megtoldva tizenkĂ©t hĂłnapot alkotott, a december a vĂ©gĂ©re szorult az Ă©vnek. Nagy KĂĄroly szent hĂłnapnak nevezte el decembert a nagykarĂĄcsonyi ĂŒnnepek alapjĂĄn, amelyek az ĂĄhitatos szĂvek örömnapjaibĂłl ĂĄllnak. 21-Ă©n kezdĂ”dik csillagĂĄszatilag a tĂ©l. A Nap a Bak jegyĂ©be lĂ©p.
|
|