Egyházilag Madarassal és Jenõfalvával együtt Csík-Nagyboldogasszony falvához (Karcfalva) tartozott. 1923-ban vált el tõle. 1922-ben Csíkkarcfalva ajándékaként egy Mária-szobrot kaptak, s ekkor fogtak hozzá a templom építéséhez. A neogótikus stílusú katolikus templomot 1935 dec. 8-án szentelték fel. A templom méretével, vörös dísztégla falaival, magas tornyával uralja a környéket, és méltán említik Felcsík egyik legszebb templomaként. Érdekessége, hogy oltára nyugat fele néz.

Csíkdánfalva a fekete kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A híres gyapottszõttesek és festékes gyapjúszõnyegek a falu hírnevét alapozták meg. Miután Madarason megszûnt a fazekasság, Dánfalva vált Felcsík fazekas központjává. Az itt készülõ fekete kerámiatárgyak is híressé tették a községet.Ezeket ugyanabból az agyagból formálják, mint a cserépszínûeket, de égetéskor a katlant lefojtják, s így a füst bekormozza az edényeket kb. 1 mm vastagságban magukba szívják. Az edények csak kívül lesznek feketék, a belsõ részük nem. Ezek a fekete színû kerámiák nem csupán szépek, de víz tárolására is jobban megfelelnek, mivel a füst az edények pórusait tömíti, nem ereszti át a vizet.

Az iskola Felcsík egyetlen középiskolája. 1935 – 1937 között épült. Bejáratánál két szobor található. Ezeket Kosza János dánfalvi naiv mûvész készítette 1957-1958-ban. Az egyik szobor Petõfi Sándor forradalmár költõnket ábrázolja, a másik a „Kezdet� elnevezésû szoborcsoport. 1990-ben az iskola felvette a Petõfi Sándor Iskolaközpont nevet. Az iskola közelében, a fõút mentén található az 1900-ban Erzsébet királyné tiszteletére emelt emlékoszlop.

A községközpont egyik legrégibb és legmarkánsabb, Kós Károly építészeti stílusára jellemzõ épülete a csíkdánfalvi származású Antal Vidor építészmérnök által 1912-ben tervezett Községháza. Ugyanõ tervezte a közbirtokossági székházat és a jegyzõi lakást is.

Egy másik nevezetes épület a mûvelõdési ház, melynek homlokzatát a szintén dánfalvi születésû Zsigmond Márton festõmûvész és grafikus nonfiguratív mozaikja díszíti. A létesítmény elõtt 2002-ben az 1848-as szabadságharcban résztvevõ csíkdánfalviak emlékére egy bronz emlékmûvet állítottak.

Csíkdánfalva jellegzetességei közé tartozik a Dugás-fürdõ, melynek 18C°-os ásványi anyagokban gazdag termálvize vonzza a környék lakóit. A fürdõt 1926-ban 120 felcsíki iparos (zömében dánfalvi) részvénytársasági alapon hozta létre. Napjainkban 10 gyógyvizes kádfürdõ, két szabadtéri strand, valamint egy 14 személyes menedékház várja a vendégeket. Csíkdánfalva jeles szülöttei: Antal �ron (1881-1966), író, történész, gimnáziumi tanár, aki 1927-ben tette közzé a „Köderdõ mellõl� címû elbeszélés-kötetét; Antal Vidor (1886-1915) építész; Albert Ernõ (1932-), Sepsiszentgyörgyön élõ tanár, néprajzkutató, a „Csíkdánfalva és adatok a hat felcsíki faluról� címû monográfia szerzõje; Albert Dávid (1934-), Székelyudvarhelyen élõ tanár, mûvészettörténész, helytörténész; János Pál (1921-), tanár, muzeológus, történész; Zsigmond Márton (1947-), festõmûvész, grafikus; Erõss István (1964-) képzõmûvész.