CSĂKDĂNFALVĂRĂL
CsĂkszeredĂĄtĂłl Ă©szakra, tĂ”le 21 km-re terĂŒl el, az Olt lapĂĄlyĂĄn, az E578-as Ășt mentĂ©n. A FelcsĂki-medence közĂ©psĂ” rĂ©szĂ©t ĂŒli meg, 704 m tengerszint fölötti magassĂĄgban. Ăszakon CsĂkkarcfalva, dĂ©len CsĂkmadaras, nyugaton a Hargita hegyvonulata Ă©s keleten a CsĂki havasok kĂ©pezik a falu hatĂĄrĂĄt. A belterĂŒlet keleti rĂ©sze Oltfalva tĂzes (korĂĄbban önĂĄllĂł volt, majd összenĂ”tt a falutesttel), a dĂ©li falurĂ©sz neve VĂĄros vagy VĂĄros tĂzes (a vasĂștĂĄllomĂĄstĂłl dĂ©lre). A falu a KözĂ©ptĂz (KözĂ©pszeg) terĂŒletĂ©n alakult ki.
 EgyhĂĄzilag Madarassal Ă©s JenĂ”falvĂĄval egyĂŒtt CsĂk-Nagyboldogasszony falvĂĄhoz (Karcfalva) tartozott. 1923-ban vĂĄlt el tĂ”le. 1922-ben CsĂkkarcfalva ajĂĄndĂ©kakĂ©nt egy MĂĄria-szobrot kaptak, s ekkor fogtak hozzĂĄ a templom Ă©pĂtĂ©sĂ©hez. A neogĂłtikus stĂlusĂș katolikus templomot 1935 dec. 8-ĂĄn szenteltĂ©k fel. A templom mĂ©retĂ©vel, vörös dĂsztĂ©gla falaival, magas tornyĂĄval uralja a környĂ©ket, Ă©s mĂ©ltĂĄn emlĂtik FelcsĂk egyik legszebb templomakĂ©nt. ĂrdekessĂ©ge, hogy oltĂĄra nyugat fele nĂ©z.
 CsĂkdĂĄnfalva a fekete kerĂĄmia Ă©s a felcsĂki csergekĂ©szĂtĂ©s hazĂĄja. A hĂres gyapottszĂ”ttesek Ă©s festĂ©kes gyapjĂșszĂ”nyegek a falu hĂrnevĂ©t alapoztĂĄk meg. MiutĂĄn Madarason megszĂ»nt a fazekassĂĄg, DĂĄnfalva  vĂĄlt FelcsĂk fazekas központjĂĄvĂĄ. Az itt kĂ©szĂŒlĂ” fekete kerĂĄmiatĂĄrgyak is hĂressĂ© tettĂ©k a közsĂ©get.Ezeket ugyanabbĂłl az agyagbĂłl formĂĄljĂĄk, mint a cserĂ©pszĂnĂ»eket, de Ă©getĂ©skor a katlant lefojtjĂĄk, s Ăgy a fĂŒst bekormozza az edĂ©nyeket kb. 1 mm vastagsĂĄgban magukba szĂvjĂĄk. Az edĂ©nyek csak kĂvĂŒl lesznek feketĂ©k, a belsĂ” rĂ©szĂŒk nem. Ezek a fekete szĂnĂ» kerĂĄmiĂĄk nem csupĂĄn szĂ©pek, de vĂz tĂĄrolĂĄsĂĄra is jobban megfelelnek, mivel a fĂŒst az edĂ©nyek pĂłrusait tömĂti, nem ereszti ĂĄt a vizet.
 Az iskola F elcsĂk egyetlen közĂ©piskolĂĄja. 1935 â 1937 között Ă©pĂŒlt. BejĂĄratĂĄnĂĄl kĂ©t szobor talĂĄl hatĂł. Ezeket Kosza JĂĄnos dĂĄnfalvi naiv mĂ»vĂ©sz kĂ©szĂtette 1957-1958-ban. Az egyik szobo r PetĂ”fi SĂĄndor forradalmĂĄr költĂ”nket ĂĄbrĂĄzolja, a mĂĄsik a âKezdetâ elnevezĂ©sĂ» szoborcsoport. 1990-ben az iskola felvette a PetĂ”fi SĂĄndor Iskolaközpont nevet. Az iskola közelĂ©ben, a fĂ”Ășt mentĂ©n talĂĄlhatĂł az 1900-ban ErzsĂ©bet kirĂĄlynĂ© tiszteletĂ©re emelt emlĂ©koszlop.
A közsĂ©gközpont egyik legrĂ©gibb Ă©s legmarkĂĄnsabb, KĂłs KĂĄroly Ă©pĂtĂ©szeti stĂlusĂĄra jellemzĂ” Ă©pĂŒlete a csĂkdĂĄnfalvi szĂĄrmazĂĄsĂș Antal Vidor Ă©pĂtĂ©szmĂ©rnök ĂĄltal 1912-ben tervezett KözsĂ©ghĂĄza. UgyanĂ” tervezte a közbirtokossĂĄgi szĂ©khĂĄzat Ă©s a jegyzĂ”i lakĂĄst is.
  Egy mĂĄsik nevezetes Ă©pĂŒlet a mĂ»velĂ”dĂ©si hĂĄz, melynek homlokzatĂĄt a szintĂ©n dĂĄnfalvi szĂŒletĂ©sĂ» Zsigmond MĂĄrton festĂ”mĂ»vĂ©sz Ă©s grafikus nonfiguratĂv mozaikja dĂszĂti. A lĂ©tesĂtmĂ©ny elĂ”tt 2002-ben az 1848-as szabadsĂĄgharcban rĂ©sztvevĂ” csĂkdĂĄnfalviak emlĂ©kĂ©re egy bronz emlĂ©kmĂ»vet ĂĄllĂtottak.
CsĂkdĂĄnfalva jellegzetessĂ©gei közĂ© tartozik a DugĂĄs-fĂŒrdĂ”, melynek 18C°-os ĂĄsvĂĄnyi anyagokban gazdag termĂĄlvize vonzza a környĂ©k lakĂłit. A fĂŒrdĂ”t 1926-ban 120 felcsĂki iparos (zömĂ©ben dĂĄnfalvi) rĂ©szvĂ©nytĂĄrsasĂĄgi alapon hozta lĂ©tre. Napjainkban 10 gyĂłgyvizes kĂĄdfĂŒrdĂ”, kĂ©t szabadtĂ©ri strand, valamint egy 14 szemĂ©lyes menedĂ©khĂĄz vĂĄrja a vendĂ©geket. CsĂkdĂĄnfalva jeles szĂŒlöttei: Antal Ăron (1881-1966), ĂrĂł, törtĂ©nĂ©sz, gimnĂĄziumi tanĂĄr, aki 1927-ben tette közzĂ© a âKöderdĂ” mellĂ”lâ cĂmĂ» elbeszĂ©lĂ©s-kötetĂ©t; Antal Vidor (1886-1915) Ă©pĂtĂ©sz; Albert ErnĂ” (1932-), Sepsiszentgyörgyön Ă©lĂ” tanĂĄr, nĂ©prajzkutatĂł, a âCsĂkdĂĄnfalva Ă©s adatok a hat felcsĂki falurĂłlâ cĂmĂ» monogrĂĄfia szerzĂ”je; Albert DĂĄvid (1934-), SzĂ©kelyudvarhelyen Ă©lĂ” tanĂĄr, mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, helytörtĂ©nĂ©sz; JĂĄnos PĂĄl (1921-), tanĂĄr, muzeolĂłgus, törtĂ©nĂ©sz; Zsigmond MĂĄrton (1947-), festĂ”mĂ»vĂ©sz, grafikus; ErĂ”ss IstvĂĄn (1964-) kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©sz.
|